Miben más a vályogfal?
A vályog agyagból, homokból és szalmából készül, kiégetés nélkül. Jól tárolja a hőt, kellemes a belső klímája, és a falon keresztül a pára is távozni tud. A gyenge pontja a víz: ha a vályog tartósan nedves, veszít a szilárdságából, mállik, és a vakolat is leválhat róla.
A térségben kétféle régi falat találni: a vályogtéglából rakott falat és a vert falat (döngölt agyagot). A vert fal a nedvességre még érzékenyebb. A hagyományos falakat mészvakolat borította; a cementes vakolat utólag sok vályogfalnak ártott, mert lezárta a párát, és a nedvesség bent rekedt.
Ezért a vályogháznál a szigetelés első kérdése nem az, hogy melyik anyag szigetel jobban, hanem az, hogy a fal száraz maradjon, és a benne lévő pára ki tudjon jutni.
Miért fontos a páraáteresztés?
A lakásban keletkező pára egy része a falon át távozik. Ha a fal külső oldalára olyan réteg kerül, amely a párát kevésbé engedi át, a nedvesség a fal és a szigetelés határán összegyűlhet. Egy téglafal ezt jobban bírja, egy vályogfal kevésbé.
- Kőzetgyapot: nem éghető, jól átengedi a párát. Vályogfalra a leggyakrabban ezt javasolják.
- Farost: természetes anyag, páraáteresztő, és nyáron is jól tartja a hűvöset.
- EPS (polisztirol): a párát kevésbé engedi át. Vályogfalra a szakemberek általában nem ezt javasolják.
| Anyag | Páradiffúziós ellenállási szám (μ), kb. |
|---|---|
| Kőzetgyapot | 1 |
| Farost | 3–5 |
| Vályog | 5–10 |
| Mészvakolat | 7–15 |
| Cementes vakolat | 15–35 |
| EPS | 20–70 |
A kisebb szám jobb páraáteresztést jelent. Az ökölszabály: kifelé haladva minden réteg legalább annyira engedje át a párát, mint az előző. Tájékoztató értékek, a pontos adat termékenként eltér.
A páraáteresztő szigetelés mellé páraáteresztő, ásványi vakolat és festék való. Ha a záróréteg zárja le a falat, az egész rendszer előnye elveszik.
Mit kell megnézni a szigetelés előtt?
- Száraz-e a fal? Vizes foltok, mállás, leváló vakolat a lábazat fölött arra utalhatnak, hogy a fal nedves.
- Van-e talajnedvesség elleni szigetelés a fal alatt? Régi vályogházaknál sokszor nincs, vagy már nem működik.
- Rendben van-e a lábazat? A víz ne álljon meg a fal tövénél: kell a megfelelő lejtés, és az ereszcsatornának el kell vezetnie a vizet a háztól.
- Milyen a régi vakolat? A laza, üreges részeket el kell távolítani, a fal síkját sokszor ki kell egyenlíteni.
- Bírja-e a fal a rögzítést? A vályogban a dübel másképp tart, mint a téglában. Hosszabb, a falhoz választott dübel kell, és a tartását a helyszínen kihúzópróbával érdemes ellenőrizni.
A hiányzó talajnedvesség elleni szigetelés utólagos pótlása vályogfalnál nehéz: a vegyi injektálás vályogban kevéssé hatékony, a falátvágás pedig statikailag kockázatos. Hogy mi a megoldás, azt szakember döntse el; sokszor a lábazat és a vízelvezetés rendbetétele, a fal tövének szárazon tartása a reális első lépés.
Ha a fal nedves, előbb a nedvesség okát kell megszüntetni, és a falat ki kell szárítani. A szigetelés nem szárítja ki a falat, és nedves falra tenni kifejezetten káros lehet.
Hogyan zajlik a munka?
- Felmérés: a szakember megnézi a fal állapotát, a lábazatot és a nedvességet, és ezek alapján javasol rendszert.
- Előkészítés: a laza vakolat eltávolítása, szükség esetén a fal kiegyenlítése és a lábazat rendbetétele.
- Szigetelés: a lapok ragasztása és a falhoz választott dübelekkel való rögzítése.
- Hálózás és vakolás: üvegszövet háló, majd páraáteresztő, ásványi vakolat.
Belülről nem egyszerűbb?
A belső oldali szigetelés vályogháznál különösen kockázatos: a fal hidegebb lesz, és ha a pára a szigetelés mögé jut, ott lecsapódhat. Családi háznál szinte mindig a külső szigetelés a jobb megoldás. Ha mégis belül kell szigetelni, csak kapillárisan aktív anyag jöhet szóba (például kalcium-szilikát lap, vagy nádpalló agyagvakolattal), páratechnikai méretezés alapján.
